Az Uránia elnevezés 1916-tól ismert Miskolcon. Egykoron a Széchenyi utcán üzemelt, majd innen települt át a Rákóczi utcai új épületbe, ami 1925-ben készült el Árva Pál, miskolci építész tervei szerint. Az épület a miskolci történelmi belváros centrumában, a Rákóczi-házban lévő Miskolci Galéria szomszédságában, közvetlenül a főutca mellett – helytörténeti szempontból is exponált területen – az egykori "Csizmadia-szín" helyén, a lefedett Szinva-patak partján áll.

A korabeli Reggeli Hírlap többször is elmarasztalta a tervet, s a helyszíni szemlék során is kifogásolták annak építészeti megvalósítását, ám végül 1926-ban megkapta a működéshez szükséges engedélyt. A Korona szálló keleti oldalában működő Apolló, és az Uránia a filmszínházak államosításáig rivalizáltak egymással. 1945-ben a Miskolci Nemzeti Bizottság egyik véghatározatával ennek a rivalizálásnak véget vetett.

Létezik egy 1944. december 27-i keltezésű levéltári dokumentum, ami a működő négy miskolci mozgófilmszínház engedélyének visszavonásáról, valamint a működtetés jogának városra történő átruházásáról szól. A Korona Filmszínház Kft-ként működött a hasonló nevű szállodában. Az Uránia pedig Rt-ként jegyzett cég volt a Rákóczi u. 5. szám alatt. A Fészek mozgó, és a Korzó mozgó névre keresztelt mozikat Butykai Béla, valamint Viola István tulajdonos működtette. Ez az irat kimondja, hogy "kötelezzük a jogmegvonás alá került engedélyeseket arra, hogy a mozgófényképüzem folytatásához eddig használt, vagy ezen felül még szükséges összes üzemi berendezési és felszerelési tárgyaikat, a kirendelt megbízottaknak leltár mellett azonnali hatállyal a város birtokába adják át. A berendezés és felszerelés megváltásának kérdését külön határozattal fogjuk szabályozni." A filmszínházak államosítása óta közel öt és fél évtized telt el, s ez idő alatt Béke filmszínházként vált ismertté Árva Pál építész modern alkotása.

Az 1990- es évek közepétől, illetve mióta a plázák 16 db multiplex filmszínházat üzemeltettek, a hagyományos mozik elnéptelenedtek, összevonásuk vagy megszüntetésük a napilapok témájává vált. Ez az épület Miskolc belvárosának centrumában, a Miskolci Galéria és Művészeti Múzeum szomszédságában – közvetlenül a főutca, és nagy forgalmú déli terelő út között – exponált helyen állt. Kihasználatlansága tovább fokozta Miskolc belvárosában a kellemetlen érzést Emiatt történt az, hogy már 2000 elején egy „antipláza” idetelepítéséről beszéltek.

A filmszínházakkal kapcsolatban többféle variáció is felvetődött. A református gimnázium kávézót, és kultúrintézményt látott volna itt szívesen, miközben mások a városi házasságkötő termet képzelték ide, de voltak olyanok is, akik a szimfonikus zenekar optimális elhelyezését látták a moziban – vagy annak helyén. Ebből kifolyólag egyértelmű volt tehát, hogy a 2003 áprilisában készült építészeti műszaki leírás egy többfunkciós koncert- és kulturális intézményt tervezett meg.

Művészetek Háza - ahol a művészetek találkoznak: a zene-, a színház-, a film- és a képzőművészet. Hogyan lehetséges mindez egy hajdani mozi épületben? Az Ybl- és Széchenyi-díjas építőművész, Bodonyi Csaba tervei alapján az egy 600 fős hangverseny- illetve színházterem, valamint az egy 140 és egy 70 fő befogadására alkalmas art mozi, továbbá egy képzőművészeti galéria, és egy kávézó integrálódott egy európai színvonalú multikulturális komplexummá.